Templom a Szent-György tetőn

            Az Árpád-kor folyamán a falvak kb. felének saját temploma épült. Kálmán király ugyancsak a törvények erejével kötelezte a népet arra, hogy halottait már a templomok köré temesse. Az akkori oklevelekből kitűnik, hogy Somogynak – az 1400-as évek körül- már temploma is állott a Szent-György tető falu felé néző északkeleti hajlásában. 1944-ban a Janus Pannonius Múzeum munkatársai itt középkori épület alapfalaira leltek, mely azonos lehetett a templom talapzatával.

            A török kiűzése után az 1700-as évek elején- a somogyi templom még áll a szent-György- tetőn, de önálló plébániája nincs, Hosszúhetény filiája és a Pécsi Püspökség birtoka.

Vezetője Verbőczy János domonkosrendi szerzetes, aki 1714. március 13-án a pécsi zsinaton is részt vett.

         1783-ban a templom már rossz állapotban van, a tetőzete is elhanyagolt, az időjárás is rongálja. A püspök utasítja az uraságot. Hogy fogjon hozzá a javításhoz. Ugyanez évben kerül a falu Szabolcs plébániájához. A terület birtokosa továbbra is a Pécsi székesegyház, lélekszáma 517, mind katolikus. 1802-ben a párok száma 108, a filia évi jövedelme 197,24 forint. A levéltári feljegyzések szerint a templomot rossz állapota miatt 1829-ben lebontották és anyagából építették a magyarsarlósi templomot. Az új templom megépítéséig a somogyiak Szabolcsra jártak misére a Fazekas-hídjától a csertetőn keresztül vezető gyalogösvényen, melyet Misés útnak neveztek.

Az új somogyi templom

             Deák Péter somogyi bíró és társai 1903. február 18-án kelt levelükben azzal a kéréssel fordulnak a püspökséghez, hogy mielőtt a szabolcsi plébániához tartozó Somogy fiókközségben hozzákezdenének az új templom építéséhez, tudni óhajtják, vajon kapnak-e minden harmadik vasárnap szentmisét. Április 6-án beterjesztenek egy kimutatást, mely egyrészt a templomépítés tervét, költségvetését tartalmazza, másrészt arról tájékoztat, hogy a somogyi hívek mennyi pénzzel tudnak hozzájárulni ehhez.

            Május 26-án megkötik a templom építési szerződését, egyrészről Somogy község katolikus egyházközsége, másrészről Tichy Ödön okleveles építési vállalkozó között. 1903. november 8-án az egyházközség engedélyt kap a templom alapkövének és toronykeresztjének megáldására. A torony magassága 30 m.

              1904. január 25-én Kálmán Ede pécsi oltárépítő megbízást kapott Mayer György plébánostól a templom belső felszerelésének elkészítésére. Az ő tervei és kivitelezése alapján készült el a főoltár, a lourdesi Szűz Mária mellékoltára, a tumba (koporsó, szent sír), a szószék, a padok, sekrestye, öltöző, ruhásszekrény, két szenteltvíztartó. A Székesegyház biztosította a kegytárgyakat és a miseruhát.

              1904 tavaszán rendeli meg az egyházközség a harangokat. Jelenleg a toronyban két harang lakik. A Lélekharang felirata: “Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom” Somogy 1926. évben. Hátoldalán: Harangművek Rt. Öntött engem F.W Rincker által N5589?.

             A Nagyharang felirata: “Isten dicsőségére öntötte a somogyi rom kath. Hitközség az 1926.évben. Hátoldalán :Ecclesia Harangművek Rt. Öntött engem N 5688 F.W. Rincker által Budapesten”.

            1904. augusztus 31-én állítják fel a templom orgonáját, melynek készítője Angster József és fia orgonakészítők. Az orgona 2560 koronába került.

              Szeptember 8-án megerősítik tisztségében a somogyi templomgondnokot, ifj. Kovács Mihályt. 1904. szeptember 11-én pedig felszentelik és átadják a somogyi hívőknek az új templomot, mely a Jézus Szíve nevet kapta. A templom építési költsége összesen 40000 koronát emésztett fel. A falu lakói ettől az időtől kezdve Jézus Szíve napját követő vasárnapon tartják a búcsút.

            Somogyon 1946-ban önálló lelkészség működött és önálló anyakönyvezése volt. 1970-től Vasas filiája. A mai templomot 75 éves jubileumára kívül-belül felújították.